 
Selyemmajom
Gnú antilop
Gyűrűsfarkú maki
|
 
Nutria
Rózsás gödény
Pettyes szarvas
|
 
Terveink közt szerepel: Selyem majom csapat, Kis panda, Tar- varjak,
Rozsomák beszerzése. |
|
Kétéltűek végveszélyben!
EAZA Amphibian Campaign
A kétéltűeket soha nem látott ütemben veszélyezteti a
kihalás. Ez az első alkalom, hogy tudósoknak elegendő bizonyítékkal sikerült
alátámasztani, hogy az emberiség ez idők legsúlyosabb, egyben a
dinoszauruszok kihalása óta a Föld legnagyobb kihalási katasztrófájával néz
szembe. Minden egyes veszélyeztetett madárra vagy emlősre 2-3 kihalás szélén
álló kétéltű jut. 2004-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által
szervezett Global Amphibian Assessment (a kétéltűeket globális szinten
felmérő szervezet) közölte, hogy a Földön élő 6000 kétéltű faj jelenleg
egyharmadát-felét fenyegeti a kipusztulás, és már több mint 120 faj el is
tűnt
A pusztulás okai:
A kétéltűeket súlyosan érinti természetes élőhelyük
elvesztése, a klímaváltozás, a szennyezés és a rovarirtó szerek használata,
az újonnan megjelenő fajok, valamint a táplálék és a díszállatok túlzott
gyűjtése. Miközben lakhelyük lerombolása jelenti számukra a legnagyobb
veszélyt, a legközvetlenebb ok, ami fenyegeti őket, egy parazita gomba,
nevezetesen a kétéltűeket támadó cythrid gomba (Batrachochytrium
dendrobatidis), amelyet egy évtizede fedeztek fel, és azóta a békafajok
tucatjainak kihalását idézte elő. Az Afrikából származó betegséget a
karmosbékák (amelyek hordozzák, de ellenállóak a gombával szemben)
terjesztették el a Földünkön. Ezt a békafajt ugyanis különböző laboratóriumi
vizsgálatok, valamint hobbiállattartási és étkezési célból az egész világon
elterjesztették, így képesek voltak betegségüket továbbadni az őshonos
kétéltűeknek. A cythrid-betegség megállíthatatlan és gyógyíthatatlan. A
fertőzött helyeken a gomba az ott élő kétéltűek 80 százalékát is
elpusztíthatja hónapok leforgása alatt, ezzel nagymértékben hozzájárulva a
kétéltűek kihalásához. Bizonyítékaink vannak arra, hogy a klímaváltozás
hatására a gomba terjedése felgyorsul, hatásai súlyosbodnak. A melegebb
hőmérséklet ugyanis szárazzá teszi azokat az alapvetően nedves területeket,
ahol a kétéltűek szaporodnak, és az ezzel járó megpróbáltatások fogékonyabbá
teszik őket, hogy elkapják a betegséget.
Miért olyan fontosak a kétéltűek?
Fontos szerepet játszanak a táplálékláncban, nemcsak
mint zsákmányoló, hanem mint préda is, fenntartva ezzel a természet kényes
egyensúlyát. Azokon a helyeken, ahol kihaló félben vannak, számos káros
hatást észleltek már.
A kétéltűek kártevő rovarokkal táplálkoznak, ami a
mezőgazdaság számára igen kedvező, valamint ezzel megakadályozzák számos
olyan járvány, mint például a malária terjedését.
A kétéltűek bőre számos összetevőt tartalmaz, amelyek
megvédik őket a különböző vírusoktól és mikrobáktól, lehetséges gyógymódot
nyújtva ezzel számos, embereket veszélyeztető betegség ellen (például az
AIDS).
A kétéltűek bőrének áteresztő-képessége rendkívül
magas. Ez azt jelenti, hogy a szennyező anyagok is könnyedén bejutnak
testükbe, ezért különleges indikátorként szolgálnak a környezet minőségét
illetően. A szennyezésekre különösképp érzékenyek, ezáltal ők az embereket
érintő lehetséges fenyegetések őrei.
A békák századok óta fontos szereplői a különböző
kultúráknak, mint a nagy becsben tartott természeti erők és a jó szerencse
jelképei.
A fentiek alapján a kétéltűek kipusztulása ökológiai
katasztrófával jár, amelynek közvetett társadalmi és gazdasági hatása az
emberiségre is súlyos és kiszámíthatatlan.
Mit tehetünk a katasztrófa megakadályozására?
Válaszként a problémára, tudósok és természetvédők
létrehoztak egy akciótervet a kétéltűek megőrzésére (Amphibian Conservation
Action Plan, ACAP), amely a kutatást, a felmérést és a természetes élőhelyen
történő megőrzést foglalja magába. Azoknál a fajoknál, amelyeket a
természetes élőhelyükön már nem lehet megmenteni a kipusztulástól, a cél az,
hogy a „Kétéltűek bárkája” (Amphibian Ark) program keretein belül védjék meg
őket. Ez nem más, mint a legveszélyeztetettebb fajok mesterséges
körülmények közötti megóvása és szaporítása állatkertekben és akváriumokban.
Mihelyst a természetes élőhelyi állapotok javulnak, az így megmentett
kétéltűek visszakerülhetnek oda. Ezen világprogram összes költségigénye
legkevesebb 8,7 milliárd forint. A “Kétéltűek bárkája” programot a következő
szervezetek munkája hangolja össze: World Conservation Union (IUCN), a
Conservation Breeding Specialist Group, az Amphibian Specialist Group, és a
World Association of Zoos and Aquariums (WAZA), az állatkertek és akváriumok
világméretű hálózata támogatja, köztük az IUCN felkérésére az Európai
Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is.
Az EAZA kampányának fő célkitűzése ennek a programnak a
támogatása, elsősorban adományok gyűjtésével.
A konkrét cél 200 millió forintnak megfelelő támogatás
összegyűjtése Európa több mint 200 állatkertjében.
Ha Veszprémben minden látogató csak fejenként 10
forinttal támogatná a kétéltűeket, akkor is 2,4 millió forinttal tudna az
állatkertünk hozzájárulni a nemzetközi program sikeréhez!
Segítsen, hogy elkerülhessük az ökológiai
katasztrófát! Most minden forint számít…
|