Újdonságok

Selyemmajom

Gnú antilop

Gyűrűsfarkú maki

Nutria

Rózsás gödény

Pettyes szarvas

Terveink közt szerepel: Selyem majom csapat, Kis panda, Tar- varjak, Rozsomák beszerzése.

Kétéltűek végveszélyben!

EAZA Amphibian Campaign

A kétéltűeket soha nem látott ütemben veszélyezteti a kihalás. Ez az első alkalom, hogy tudósoknak elegendő bizonyítékkal sikerült alátámasztani, hogy az emberiség ez idők legsúlyosabb, egyben a dinoszauruszok kihalása óta a Föld legnagyobb kihalási katasztrófájával néz szembe. Minden egyes veszélyeztetett madárra vagy emlősre 2-3 kihalás szélén álló kétéltű jut. 2004-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által szervezett Global Amphibian Assessment (a kétéltűeket globális szinten felmérő szervezet) közölte, hogy a Földön élő 6000 kétéltű faj jelenleg egyharmadát-felét fenyegeti a kipusztulás, és már több mint 120 faj el is tűnt 

A pusztulás okai:

A kétéltűeket súlyosan érinti természetes élőhelyük elvesztése, a klímaváltozás, a szennyezés és a rovarirtó szerek használata, az újonnan megjelenő fajok, valamint a táplálék és a díszállatok túlzott gyűjtése. Miközben lakhelyük lerombolása jelenti számukra a legnagyobb veszélyt, a legközvetlenebb ok, ami fenyegeti őket, egy parazita gomba, nevezetesen a kétéltűeket támadó cythrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis), amelyet egy évtizede fedeztek fel, és azóta a békafajok tucatjainak kihalását idézte elő. Az Afrikából származó betegséget a karmosbékák (amelyek hordozzák, de ellenállóak a gombával szemben) terjesztették el a Földünkön. Ezt a békafajt ugyanis különböző laboratóriumi vizsgálatok, valamint hobbiállattartási és étkezési célból az egész világon elterjesztették, így képesek voltak betegségüket továbbadni az őshonos kétéltűeknek. A cythrid-betegség megállíthatatlan és gyógyíthatatlan. A fertőzött helyeken a gomba az ott élő kétéltűek 80 százalékát is elpusztíthatja hónapok leforgása alatt, ezzel nagymértékben hozzájárulva a kétéltűek kihalásához. Bizonyítékaink vannak arra, hogy a klímaváltozás hatására a gomba terjedése felgyorsul, hatásai súlyosbodnak. A melegebb hőmérséklet ugyanis szárazzá teszi azokat az alapvetően nedves területeket, ahol a kétéltűek szaporodnak, és az ezzel járó megpróbáltatások fogékonyabbá teszik őket, hogy elkapják a betegséget.

Miért olyan fontosak a kétéltűek?

Fontos szerepet játszanak a táplálékláncban, nemcsak mint zsákmányoló, hanem mint préda is, fenntartva ezzel a természet kényes egyensúlyát. Azokon a helyeken, ahol kihaló félben vannak, számos káros hatást észleltek már.

A kétéltűek kártevő rovarokkal táplálkoznak, ami a mezőgazdaság számára igen kedvező, valamint ezzel megakadályozzák számos olyan járvány, mint például a malária terjedését.

A kétéltűek bőre számos összetevőt tartalmaz, amelyek megvédik őket a különböző vírusoktól és mikrobáktól, lehetséges gyógymódot nyújtva ezzel számos, embereket veszélyeztető betegség ellen (például az AIDS).

A kétéltűek bőrének áteresztő-képessége rendkívül magas. Ez azt jelenti, hogy a szennyező anyagok is könnyedén bejutnak testükbe, ezért különleges indikátorként szolgálnak a környezet minőségét illetően. A szennyezésekre különösképp érzékenyek, ezáltal ők az embereket érintő lehetséges fenyegetések őrei.

A békák századok óta fontos szereplői a különböző kultúráknak, mint a nagy becsben tartott természeti erők és a jó szerencse jelképei.

A fentiek alapján a kétéltűek kipusztulása ökológiai katasztrófával jár, amelynek közvetett társadalmi és gazdasági hatása az emberiségre is súlyos és kiszámíthatatlan.

Mit tehetünk a katasztrófa megakadályozására?

Válaszként a problémára, tudósok és természetvédők létrehoztak egy akciótervet a kétéltűek megőrzésére (Amphibian Conservation Action Plan, ACAP), amely a kutatást, a felmérést és a természetes élőhelyen történő megőrzést foglalja magába. Azoknál a fajoknál, amelyeket a természetes élőhelyükön már nem lehet megmenteni a kipusztulástól, a cél az, hogy a „Kétéltűek bárkája” (Amphibian Ark) program keretein belül védjék meg őket. Ez nem más, mint a  legveszélyeztetettebb fajok mesterséges körülmények közötti megóvása és szaporítása állatkertekben és akváriumokban. Mihelyst a természetes élőhelyi állapotok javulnak, az így megmentett kétéltűek visszakerülhetnek oda. Ezen világprogram összes költségigénye legkevesebb 8,7 milliárd forint. A “Kétéltűek bárkája” programot a következő szervezetek munkája hangolja össze: World Conservation Union (IUCN), a Conservation Breeding Specialist Group, az Amphibian Specialist Group, és a World Association of Zoos and Aquariums (WAZA), az állatkertek és akváriumok világméretű hálózata támogatja, köztük az IUCN felkérésére az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is.

Az EAZA kampányának fő célkitűzése ennek a programnak a támogatása, elsősorban adományok gyűjtésével.

A konkrét cél 200 millió forintnak megfelelő támogatás összegyűjtése Európa több mint 200 állatkertjében.

Ha Veszprémben minden látogató csak fejenként 10 forinttal támogatná a kétéltűeket, akkor is 2,4 millió forinttal tudna az állatkertünk hozzájárulni a nemzetközi program sikeréhez!

 Segítsen, hogy elkerülhessük az ökológiai katasztrófát! Most minden forint számít…